Változások a kéményseprő ipari szolgáltatásban:
A kéményseprő ipari tevékenységről szóló törvény, valamint a kéményseprő ipari szerv kijelöléséről szóló kormányrendelet alapján 2016. július 1-jétől módosult a kéményseprő ipari közszolgáltatás. E naptól kezdve a katasztrófavédelem kéményseprő ipari szerve látja el a kéményseprő ipari tevékenységet azokon a településeken, ahol jelenleg a katasztrófavédelem által kijelölt közérdekű szolgáltató biztosítja az átmeneti ellátást, továbbá ott, ahol az önkormányzat 2016. július 1-jével felmondja a közszolgáltatási szerződését.

Műszaki vizsgálatok:

  1. Ide tartozik a tüzelőberendezésekkel, a felhasznált tüzelőanyaggal, az alkalmazandó kéményrendszerekkel, általánosan a teljes fűtési rendszer kialakításával, valamint a kémények építésével, felújításával, korszerűsítésével vagy átépítésével kapcsolatos tanácsadás és szakvéleményezés. Ez a tevékenység az építési engedélyezési tervdokumentáció felülvizsgálata annak érdekében, hogy a létesítendő kémények biztonságosan szolgálják az égéstermékek elvezetését, és az ügyfelek valóban gazdaságos, jövőbemutató és környezetbarát fűtési rendszert használjanak. Ezzel a vizsgálattal kiszűrhetőek a tervezési problémák, hibák, hiányosságok. Ha szükséges, lehetőség van korrekcióra vagy módosításra. Amennyiben a tervezett műszaki megoldást a felülvizsgálat és szakvéleményezés keretében a kéményseprő jóváhagyja, ezzel felelősséget vállal az engedélyezési folyamat egészéért. Csak érvényes engedélyezett terv és terv-felülvizsgálati jegyzőkönyv birtokában szabad építeni.
  2. Kémény építést beépítési útmutatónak megfelelően, arra jogosul, és azt igazolni képes szakember végezhet. /Kőműves, kivitelező szakember aki működési engedély számmal rendelkezik/. A kivitelezőnek ki kell töltenie az erre a célra rendszeresített „Kivitelezői nyilatkozatot” amely letölthető: kemenysepres.katasztrofavedelem.hu
  3. Végleges kéményvizsgálathoz szükséges dokumentációk/szakvélemény/:
    1. * engedélyezett építési terv /használatbavételi engedély esetén/
      *kivitelezői nyilatkozat /kéményenként/
      *szükség esetén gyártói méretezés vagy hő és áramlástechnikai számítás.
    2. Szakszerűtlenül kivitelezett égéstermék elvezetőkre nem adnak ki engedélyt ezek lehetnek pl.:
      faszerkezetek közelsége, fedlap hiánya, fém kéményajtók hiánya, padlástéri tisztításnál biztonságos feljáró létra és járható padozat hiánya, a kéményajtó előtt 60x60cm-es tűzbiztos nem éghető padozat hiánya, füstcsővezések rögzítetlensége, tömörítetlensége, szűkítők hiánya, minőségi tanúsítvány hiánya, méretezések, számítások hiánya, kéményfejen keresztül történő felső tisztításnál: tetőjárda, tető korlát hiánya.
  4. Új égéstermék elvezetőket kivitelezés közben eltakarás előtt kötelező előzetes kéményvizsgálattal ellenőriztetni. Ez a vizsgálat tetőtér ráépítés, hozzáépítés, bővítés, stb új kéményeinél is érvényes.

Kiegészítés:
Villámvédelmi jegyzőkönyvvel általánosságban csak azok az épületeket és egyéb építmények rendelkeznek, ahol az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) villámvédelmi előírásai szerint, villámhárító berendezés kiépítésére volt szükség. A villámvédelmi jegyzőkönyv a villámhárító berendezés rendszeres felülvizsgálatát igazolja.
Fontos tudni, hogy a kémények, kürtők villámvédelmi szempontból különleges épületnek és építménynek minősülnek, és villámhárító berendezéssel kell rendelkeznie a 20 méternél magasabb egyedül álló kéményeknek, valamint az épülettel összeépített, annak magasságát legalább 5 méterrel meghaladó kéményeknek és kürtőknek, az épület rendeltetésétől függetlenül.

A kéményseprő:
A jó kéményseprő ma már nemcsak a tűzmegelőzés kérdéseiben illetékes, feladata van a légszennyezés ellenőrzésében és az energiatakarékosság területén is. Munkájával segíti a meglévő fűtési rendszer hatékony és gazdaságos működtetését, a károsanyag-kibocsátás csökkentése révén pedig a környezet megóvásához is hozzájárul.

A kéménytűz:
Két okból következhet be: ha a korom gyullad meg, vagy ha a szuroklerakódás kap lángra. Előbbi esetben a kéményben lerakódott por és a kicsapódott szilárd égéstermék gyullad meg. Pár percig tartó természetes folyamat, amely során a kéményben a lerakódott szennyeződés 500 Celsius fokos hőmérsékleten hamuvá változik, leég a belső falakról. Szurokégésről  akkor beszélünk , ha a porkorom és a kén keveredik a kicsapódó vízpárával, majd  meggyullad.  Ez már veszélyes folyamat, mivel az égő anyag égéshője rendkívül magas, a 800-1300 Celsius fokot is elérheti, az égés pedig akár tizenöt órán át is tarthat a lerakódott anyag mennyiségétől függően. Ez a folyamat csak ellenőrzött körülmények között, a kéményseprő felügyelete mellett történhet. Ezzel a speciális eljárással egy későbbi üzemzavart vagy dugulást, esetleg kéménytüzet lehet elkerülni.

Mitől keletkezik szurok?
A tüzelőberendezés nem megfelelő üzemeltetése, valamint a kémény nem megfelelő tömörsége és a kedvezőtlen hőtechnikai viszonyok miatt alakul ki.
*Nem megfelelő tüzelőanyag használatától -hulladék elégetésétől vagy vizes, nyers fától
*Ha a tüzelés során kevés a levegő-a keletkező füstgáz hőmérséklete csökken, a benne lévő vízpára kicsapódik, akár a lángtérben is.
*Túlméretezett tüzelőberendezés esetén –amikor alacsony hőmérsékletű vizkörre nagy teljesítményű kazánt kötnek.
*Hőfokszabályozós kazánok helytelen kialakítása  során –ha a kazán automatikusan 60 Celsius foknál lezárja a levegőt, a visszatérő víz pedig lehűti a füstgázt.
Ha enyhébb időjárásban kisebb intenzitással, zárt szellőző nyílás mellett kisebb teljesítménnyel tüzelünk, a szurokréteg néhány nap alatt is lerakódhat a kéményre, majd az első hidegnél  – mikor jól megrakjuk a tüzet – egy aprócska szikra is elegendő ahhoz, hogy begyulladjon. A nagy mértékű szurkosodás okozta kéménydugulást már csak bontás útján lehet megszüntetni.

Mit tehet Ön?   Gondolja meg mit tesz a tűzre.
Ne kerüljön az égéstermékbe rongy, gumi, műanyag, színes vagy fényes reklámújság, festett, lakozott fa  vagy bútorlap, mert ezek elégetésekor több korom rakódik le a kéményben, tönkre teszik a tüzelőberendezést, a bennük található káros melléktermékek, mérgező, rákkeltő anyagok a   hamuba kerülnek,  veszélyeztetve az egészséget és a környezetünket. Az elszurkosodott korom begyulladását közvetlenül kiválthatja, ha hírtelen elégő tüzelőanyagot – fenyőfatűlevél – gyaluforgács, dióhéj stb. –használunk.  Az izzó parazsat tartalmazó tűztérbe tilos nagy  mennyiségű tűzifát betenni,  mert nem lehet  az ehhez szükséges mennyiségű levegőt biztosítani, ami elégtelen égéshez, rosszabb estben robbanásveszélyhez vezethet.